Mivel kertész vagyok sok növényt ismerek.Itt szeretnék megosztani néhány érdekes történetet sok fantasztikus növényeről.
A Roridula dentata tudományos nevű középmagas cserje Fokföld hegyeiben él.Testét ragadós mirigyszörök boritják,amik sok rovart megfognak.A helyiek levágják,összekötegelik majd a házaikban felakasztják,és speciáli "légypapírnak" használják.
Japánban él ez az aprócska jelentéktelennek tünő gomba.Éjszaka selytelmes zöldeskék fénnyel vílágit,foszforeszkál.Körülbelül hat-nyolc gomba fénye olyan erős,hogy olvasni lehet mellette.
Közép-amerikában honos a bikaszarv-akácia/Acacia cornigera/ Arról várt ismerté,hogy szoros szinbiózisban él a hangyákkal.Albérlőit ellátja lakással,hiszen a speciális szarvalakú képződmények nagyon jó hangyavárak,és étellel,ugyanis a levélnyelei mirigyek édes váladékot termelnek,kizárolag a hangyáknak.Ezért cserébe a "testőrei" megvédik a fát minden más rovartól,kisebb állatól.Sőt még a fa környékét is rendben tartják,kigyomlálják a miniatűr kertészek.
A buzogányos gyertyavirág/Ceropegia Haygarthii/fortélyos megporzótechnikája miatt érdekes.Dél-Afrika Natal tartományából származik,a selyemkórófélék családjának tagja.Virágai speciális beporzó csapdává alakultak.Egy apró buzogányszerü kinővés tör elő belőle ami a legkisebb légmozgás hatására is mozog,libeg,ezzel csalogatja a kiváncsi rovarokat.ha rászáll a csuszós felszinen belepottyan a virág belselyébe és telehintődik virágporral.
A Banksiák Ausztrália bennszülött növényei.Érdekeségük speciális magvetési szokásaikban rejlik.Ahol élnek gyakoriak a futó bozóttűzek.A növény ilyenkor megperzselődik de nagyobb kárt nem szenved.Viszont körülötte sok egyéb növény megsemmisül.Ezt használja ki a Banksia mivel magtokjai csak hő hatására nyilnak fel és engedik szabadon a magokat.A pici magok a gazdag hamuban konkurencia nélkűl fejlődhetnek.
A welwicsia a világ legfurább növénye.A Namíb-sivatag lakója.Egész életében,ami akár 5-600 év is lehet,egyetlen levélpárt hoz ami folyamatosan nő és pusztul.A teljes szárazságot is kiválóan tviseli.
A pozsgás növények közűl kitűnik az elefántlábnak hívott jamszgyökérféle.Dél-Afrikában él,száraz,sivatagos helyeken.Gumója a föld alatt óriási vizraktárrá alakult.Méretei gigantikusak lehetnek,elérhetik a 3 mázsás súlyt és az 1 méteres átmérőt is.A bennszülöttek régóta ismerik és fogyasztják.
A dischidia Dél-amerika lakója.Alsó levelei speciális tartályokká alakultak amiben összegyüllik az esővíz.Ha megtellnek,a növény gyökereket fejleszt a saját levéltartályaiba,és innen fedezi a felmerülő vizigényét.Ha a víz elfogy a gyökerek elfonnyadnak.
A világ legbüdösebb gyümölcs a durián.Délkelet-Ázsia dzsungeleiben él,körülbelül sárgadinnye méretüvé fejlödik.A termést a vadgesztenyéhez hasonló tüskés héj boritja,ezt megbontva csap orrunka a kellemetlen bűz.Leginkábba záptojáshoz hasonló százszoros kiadásban.Az állatokat,és a helyieket ez csöppet sem zavarja mivel a belsejében lévő gyümölcshús igen finom...
Igazi élösködő a Rafflesia.A Maláj-félszigeten honos az ottani szőlőfélék parazitája.Nincs sem szára,sem levele,sem gyökere.Csak vékony sejtfonatokból áll,ezek hálózák be a gazdanövényt és kiszipolyoznak belőle mindent amire csak szüksége van.Ha virágozni szeretne,káposztányi bimbót hoz.A kinyilt virág óriási,akár 1 m átmérőjű is lehet.Erős dögszagot áraszt, mivel legyek porozzák be.A bűz olyan erős hogy még 100 méterről is érezni lehet.
Azt hihetnénk hogy a sarkvidéken nem élnek fák.Alaposan tévedünk!Ahol egy minimális lehetőség van megél a törpe fűz.Igazi fa ugyan de mivel függölegesen a hideg miatt nem tud növekedni a talajon vizszintesen nő.Mikor beköszönt a párhetes sarki nyár barkákat hoz,virágzik és elszórja magvait.
Az Egyesült államokban,Oregon lápjaiban tenyészik egy fura növény, a szaracénfű.Levelei kancsókká módosultak,pirosas szinükkel és nektárral csalogatják a rovarokat.Ha a bohó zsákmány belesétál a csapdába a sikos felszinen belecsúszik a tartályba ami enzimeket tartalmaz, és rögvest lebontja a testét.A tartály falát merev szőrők boritják amik lefelé hajlanak ugyan de visszafelé már nem,végképp megnehezitve a menekülést.
A Roridula dentata tudományos nevű középmagas cserje Fokföld hegyeiben él.Testét ragadós mirigyszörök boritják,amik sok rovart megfognak.A helyiek levágják,összekötegelik majd a házaikban felakasztják,és speciáli "légypapírnak" használják.
Japánban él ez az aprócska jelentéktelennek tünő gomba.Éjszaka selytelmes zöldeskék fénnyel vílágit,foszforeszkál.Körülbelül hat-nyolc gomba fénye olyan erős,hogy olvasni lehet mellette.
Közép-amerikában honos a bikaszarv-akácia/Acacia cornigera/ Arról várt ismerté,hogy szoros szinbiózisban él a hangyákkal.Albérlőit ellátja lakással,hiszen a speciális szarvalakú képződmények nagyon jó hangyavárak,és étellel,ugyanis a levélnyelei mirigyek édes váladékot termelnek,kizárolag a hangyáknak.Ezért cserébe a "testőrei" megvédik a fát minden más rovartól,kisebb állatól.Sőt még a fa környékét is rendben tartják,kigyomlálják a miniatűr kertészek.
A buzogányos gyertyavirág/Ceropegia Haygarthii/fortélyos megporzótechnikája miatt érdekes.Dél-Afrika Natal tartományából származik,a selyemkórófélék családjának tagja.Virágai speciális beporzó csapdává alakultak.Egy apró buzogányszerü kinővés tör elő belőle ami a legkisebb légmozgás hatására is mozog,libeg,ezzel csalogatja a kiváncsi rovarokat.ha rászáll a csuszós felszinen belepottyan a virág belselyébe és telehintődik virágporral.
A Banksiák Ausztrália bennszülött növényei.Érdekeségük speciális magvetési szokásaikban rejlik.Ahol élnek gyakoriak a futó bozóttűzek.A növény ilyenkor megperzselődik de nagyobb kárt nem szenved.Viszont körülötte sok egyéb növény megsemmisül.Ezt használja ki a Banksia mivel magtokjai csak hő hatására nyilnak fel és engedik szabadon a magokat.A pici magok a gazdag hamuban konkurencia nélkűl fejlődhetnek.
A welwicsia a világ legfurább növénye.A Namíb-sivatag lakója.Egész életében,ami akár 5-600 év is lehet,egyetlen levélpárt hoz ami folyamatosan nő és pusztul.A teljes szárazságot is kiválóan tviseli.
.jpg)
A pozsgás növények közűl kitűnik az elefántlábnak hívott jamszgyökérféle.Dél-Afrikában él,száraz,sivatagos helyeken.Gumója a föld alatt óriási vizraktárrá alakult.Méretei gigantikusak lehetnek,elérhetik a 3 mázsás súlyt és az 1 méteres átmérőt is.A bennszülöttek régóta ismerik és fogyasztják.
A dischidia Dél-amerika lakója.Alsó levelei speciális tartályokká alakultak amiben összegyüllik az esővíz.Ha megtellnek,a növény gyökereket fejleszt a saját levéltartályaiba,és innen fedezi a felmerülő vizigényét.Ha a víz elfogy a gyökerek elfonnyadnak.
A világ legbüdösebb gyümölcs a durián.Délkelet-Ázsia dzsungeleiben él,körülbelül sárgadinnye méretüvé fejlödik.A termést a vadgesztenyéhez hasonló tüskés héj boritja,ezt megbontva csap orrunka a kellemetlen bűz.Leginkábba záptojáshoz hasonló százszoros kiadásban.Az állatokat,és a helyieket ez csöppet sem zavarja mivel a belsejében lévő gyümölcshús igen finom...
Igazi élösködő a Rafflesia.A Maláj-félszigeten honos az ottani szőlőfélék parazitája.Nincs sem szára,sem levele,sem gyökere.Csak vékony sejtfonatokból áll,ezek hálózák be a gazdanövényt és kiszipolyoznak belőle mindent amire csak szüksége van.Ha virágozni szeretne,káposztányi bimbót hoz.A kinyilt virág óriási,akár 1 m átmérőjű is lehet.Erős dögszagot áraszt, mivel legyek porozzák be.A bűz olyan erős hogy még 100 méterről is érezni lehet.
Azt hihetnénk hogy a sarkvidéken nem élnek fák.Alaposan tévedünk!Ahol egy minimális lehetőség van megél a törpe fűz.Igazi fa ugyan de mivel függölegesen a hideg miatt nem tud növekedni a talajon vizszintesen nő.Mikor beköszönt a párhetes sarki nyár barkákat hoz,virágzik és elszórja magvait.
Az Egyesült államokban,Oregon lápjaiban tenyészik egy fura növény, a szaracénfű.Levelei kancsókká módosultak,pirosas szinükkel és nektárral csalogatják a rovarokat.Ha a bohó zsákmány belesétál a csapdába a sikos felszinen belecsúszik a tartályba ami enzimeket tartalmaz, és rögvest lebontja a testét.A tartály falát merev szőrők boritják amik lefelé hajlanak ugyan de visszafelé már nem,végképp megnehezitve a menekülést.